Különböző szűrőmódszerek jelentése várandósság alatt

 

Kombinált, integrált és quartett teszt 

A kombinált és integrált teszttel nagy valószínűséggel kiszűrhetők a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességek.

Véleményem szerint sok kismama megnyugszik, már, ha csak a kombinált tesztre is elmegy. Persze ez mindenkinek a saját döntése.

Ehhez szeretnék egy kis segítséget nyújtani, hogy melyik vizsgálat mit is jelent....

1. Kombinált teszt 

A kombinált tesztet a 12-14. héten végzik. Ez egy ultrahangvizsgálatból és egy vérvételből áll. Ultrahanggal az ülőmagasság alapján határozzák meg a pontos terhességi kort, majd megmérik a tarkóredőt és vizsgálják az orrcsont jelenlétét is. 

Az anyai vérből a terhesség alatt termelt markerek (Papp-A és free ß-hCG) koncentrációját nézik. 

Amennyiben a Kombinált teszt köztes kockázati értéket ad (intermedier rizikó, 1:150 - 1:1000), illetve ha a kismama szeretné, egy második trimeszteri vérvétellel lehetőség van a négyes teszt elvégzésére. 

2.  "Négyes teszt" (Quartett teszt)

A négyes teszt megegyezik az integrált teszt második felével.
Elvégzése akkor javasolt, ha a kismama elmúlt 14 hetes. 

3. Integrált teszt

Az integrált tesztnél két vérvétel történik (11-13 hetesen és 15-18 hetesen). Az első vérvételnél a Papp-A marker (= pregnancy associated plasma protein) szintjét határozzák meg, a második vérvételnél az AFP, free-ß-hCG, uE3 és az Inhibin-A markereket mérik. 

Eredményt a második vérvétel után adnak.

 4. "Szekvenciális szűrés" jelentése 

 

A 11-13. heti kombinált teszten átesett kismamákat 3 csoportba soroljuk:

- első csoportba azok kerülnek, akiknél a kapott kockázat 0,1 % alatti  (náluk a teendő: 16.     héten AFP vizsgálat, majd 18-20 hetesen genetikai ultrahang vizsgálat) 

- második csoportba, akiknél a kockázat meghaladja a 0,1 %-ot, de még nem olyan magas, hogy kitegyék őket magzatvíz mintavételnek vagy chorion mintavételnek (= amikor  a lepényszövetből vesznek mintát), ez az ún. intermedier vagy köztes kockázat (náluk a teendő: 16. héten biokémiai szűrés és genetikai ultrahangvizsgálat)

- a harmadik csoportba azok tartoznak, akiknél a kombinált teszt pozitív eredményt ad, csak őket küldik tovább magzatvíz (amniocentezis) vagy chorionboholy vizsgálatra

Negatív eredmény: Ha a rizikó kisebb, mint 1:150, negatív eredményről beszélünk.
A negatív eredmény nem zárja ki a rendellenességek meglétét, mindössze azok alacsony valószínűségére utal.
 

Pozitív eredmény, azaz magas kockázat, ha egy kromoszóma rendellenességnek a kockázata 1:150-nél nagyobb.
A pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy a magzat biztosan hordozza az adott rendellenességet, ezért magzati kromoszóma vizsgálattal kell meggyőződni arról, hogy a magzat valóban rendelkezik-e kromoszóma-rendellenességgel (pl. 1:100-as kockázatnál csak minden századik magzatvíz vizsgálat hoz ténylegesen pozitív eredményt).